A vírusos bőrbetegségek között a szemölcsök fordulnak elő a leggyakrabban. Általában fiatal embereken jelentkezik, néhány mm-től ~1cm-es nagyságú szarukinövések formájában. A bőrön és a nyálkahártyán bárhol előfordulhatnak (a hám felső rétegeiben, a szemcsés rétegben és fölötte), de leggyakoribb a kézen, tenyéren, talpakon, ujjakon. Van olyan eset, amikor a hajas fejbőrt is érintik. Jellemző rájuk, hogy néha spontán eltűnnek, majd újra visszatérnek. A kórokozót tekintve a HPV (humán papilloma vírus) családjába tartoznak.

A legtöbb szemölcsért a HPV (humán papilloma vírus) a felelős, kórokozója a bőr sejtjeit fertőzi meg, megbetegítve ezzel a bőrt és a nyálkahártyát is, jóindulatú elváltozásokat okozva. Egyes típusok előfordulásakor azonban fennáll az elrákosodás lehetősége is. A HPV fertőzés nagyon gyakori; eddig több mint 60 HPV típust ismer az orvostudomány, az altípusok jellemzően különböző, egymástól eltérő bőrtünetet okoznak. A kialakult tünet nemcsak a vírus típusától, hanem a fertőzés helyétől is függ.

Így a bőrgyógyászok a szemölcsöket elhelyezkedésük és alakjuk szerint osztályozzák: talpi vagy tenyéri szemölcs, genitális szemölcs, gégeszemölcs, közönséges szemölcs, fonálszerű szemölcs, valamint a lapos szemölcs. A közönséges szemölcs (verrucavulgaris) tüneteiért is a HPV felelős. A leginkább az ujjakon, a kézháton, ritkábban más bőrfelületen kialakuló szemölcsök főleg gyermek- és ifjúkorban gyakoriak.

Jól körülhatárolt, általában 2-10 mm átmérőjű, gyakran érdes felületű, olykor bolyhos felszínű, kerek vagy szabálytalan formájú, kemény tapintású csomó. Színe általában szürke, sárga, barna vagy szürkésfekete. Nem fájdalmasak, kivéve, ha elfertőződnek, vagy a körömlemez alatt alakulnak ki.

Közönséges szemölcs: a hagyományos besorolás szerint a közönséges szemölcshöz tartozó lógó szemölcs (verrucafiliformes) általában az arcon, nyakon, szemhéjakon, valamint a hajlatok vékony bőrén jelentkezik. Nagyjából 1-2 mm-es, apró, vékony, halványbarna szarunövedék, amelynek végződése ecsetszerű, leginkább fűcsomóhoz hasonlítható. Szintén fertőzés útján terjed, az esztétikai hibán kívül nem okoz különösebb problémát. Területe a borotválkozás következtében gyakran kiterjed.

Talpi szemölcs:szintén sokak számára ismerős a lábakra nehezedő testsúly miatt a talpon kialakuló (verrucaplantaris), amely nem tud kifelé nőni, a bőr mélyébe terjedő növedék ezért számos idegvégződést nyom, így fájdalommal is jár. A fokozott izzadás, a szoros és zárt cipők miatt az egyre sűrűbben megjelenő szemölcsök végül úgynevezett mozaikszemölccsé, plakká olvadnak egybe. 2-5 mm átmérőjű, kisebb számban jelenlévő, megvastagodott szaruréteggel fedett képletek. Főként a talp és a saroknyomásnak kitett területein találhatók meg. Széleiken az előboltosuló területek jellegzetesen körülárkoltak.

Lapos szemölcs: a lapos szemölcsért szintén a humán papiloma vírus tehető felelőssé a futószemölcs (verrucaplanajuvenilis), vagy más néven a lapos szemölcs megjelenéséért is. A sima felületű, sárgásbarna, bőrszínű vagy halványbarna gyorsan szaporodó 1-2 mm-es, lapos, növedékek elsősorban gyermekeken, de felnőtteken is előfordul. Felszíni elszarusodásuk mérsékeltebb a közönséges szemölcsökhöz képest. Panaszt nem okoznak, egyes esetekben kissé viszketnek. Meglehetősen makacsak, ellenállóak lehetnek a kezeléssel szemben. Vakarással tovafertőzést okozhat.

Az öregkori lapos szemölcs (verrucaplanasenilis), amely barnás-fekete, borsónyi nagyságú daganat főként a törzsön jelentkezhet, néha tömegesen. A bőr öregedésével járó elváltozás, és nem a HPV vírus okozza. Tünetek: fájdalmatlan kis szarus kinövések a fenn említett helyeken. A kézen-, lábon lévő szemölcsök pedig kozmetikai panaszt okozhatnak.

A szemölcsök, ha nem kerülnek eltávolításra, továbbterjedhetnek, ezért nagyon fontos a megelőzés.